Az öt napos táborban résztvevő gyerekek különböző technikákkal dolgozva ismerkedhettek
meg formák ábrázolási módjaival, perspektivikus ábrázolással, és természetesen a fantázia képek
játékával.
Az első nap az ismerkedés mellett a formarajzokról szólt. Megismerték a szén technikát, amit nagy
élvezettel próbálgattak a nap folyamán. A formák gyakorlása után ezt a tudást felhasználva egy
üvegekből álló csendéletet alkottak ahol már használhattak fehér pasztellt fotó kartonon is. A
munkákon látszott hogy élvezettel készültek és valóban profin ábrázoltak, már az első napon.
A többi nap a perspektivikus ábrázolásról illetve az addig tanultak felhasználásáról szólt. Készült
csendélet egymásra helyezett könyvekkel, majd egy város részlet segéd hálóval kiszerkesztve
felülnézetből. Itt bemutattam nekik milyen módon tudják felhasználni ezt a technikát egy egy
kiválasztott témánál. Legyen az egy csendélet, egy táj, vagy akár egy utca rajz. Ezt ki is próbáltuk valós helyzetben amikor a Mariahilfer Straßera kivonultunk rajzolni. Mindenki szabadon választhatott magának egy tetszőleges utcarészletet, melyet a helyszínen megrajzolt, majd már bent zárt térben akvarell technikával tovább kidolgozhatott.
Közben persze sorra készültek a szebbnél szebb fantázia képek is, hiszen minden nap legalább
kétszer volt lehetőségük a szabad alkotásra. Emellett voltak átmozgató szünetek is, ahol táncoltunk,
játszottunk, a jó hangulat garantált volt mindig.
A tábor két napján kiegészítettük a programot zenével is, ami szintén nagyon sikeresnek bizonyult.
Pál-Fejes Ágnes a Győri Filharmonikus zenekar solo fagottosa segítségével kreatív zenei játékokat
próbáltak ki, például a saját alkotásukra zenei improvizáció egyszerű hangszerekkel, vagy saját képre
egy rövid történetet írhattak zenei aláfestéssel. A gyerekek ezt nagyon inspirálónak találták, hiszen
innentől a szünet időben rendszeresen dolgoztak egy saját darabon, amit az utolsó záró napon meg is
nézhettünk a szülőkkel együtt.
Csütörtökön az akril technikával ismerkedtünk meg, és ezen a napon már egy önálló témát dolgozhattak ki akrillal, vászonra.
Az utolsó nap egy bárki által megtekinthető kiállítást rendeztünk be ahová a szülők a délután folyamán szép számban el is jöttek. Volt zene, előadás, meséltem a gyerekek munkáiról, és mondhatom hogy mindenki büszkén állt a saját alkotásai előtt.
Számomra a legmegindítóbb mégis az volt, hogy a gyerekek a nap végén nem is akartak haza menni.
Aztán mikor haza értek, az első dolguk volt leülni és rajzolni, gyakorolni a tanultakat. Ennél jobb
erősebb visszajelzés nem is kell azt hiszem.
A tábor remekül sikerült, a gyerekek mind élménnyel telve mentek haza, barátságok születtek, és úgy
váltunk el, hogy a jövő nyáron remélik újra együtt tölthetünk pár alkotó napot.

Schmuck Éva InArt studio (táborvezető)